Édes és savanyú kettőse ez a rendkívül különleges alapanyagból, Visegrádon készült párlat, s persze sokkal-sokkal több annál. Az újfehértói fürtös meggy fogalom, ha pálinkáról van szó. Nézzünk utána egy kicsit!

A sötétpiros héjszínről és jelentős méretéről (6-7 gramm tömegű is lehet akár egyetlen szem gyümölcs) könnyedén felismerhető meggyfajtát az 1960-as évek elején nemesítették hazánkban.
A július első felében termő fajta rendkívül lédús, ám nem festőlevű, így aztán az egyik legizgalmasabb, s egyben leghálásabb pálinkaalapanyag a cefrézéstől egészen a poharakba töltésig. Egyébként lekvárok, sütemények, házi szörpök készítőinek körében is nagy népszerűségnek örvend: mindenhez hozzáad egy pici pluszt, ha újfehértói meggyet választunk a szokványosabb fajták helyett.

Mi is nagyon szeretjük, mert a belőle készült pálinkáink mindig egy kicsivel kerekebbek; ízei jóval mélyebbek mint a cseresznye ízei, s visszatértükkor is kellemesen andalítóak, barátságosak. Akárcsak egy-egy szem újfehértói fürtös meggy.
Az ízek már a kezdetekkor komoly harmóniát mutatnak, a virágos illatok mellé aztán beérkezik egy kis édeskés jegy is, amely mellé végül nagyon enyhe savanykás felhang párosul.

A hosszabb lecsengés kifejezetten a fajta sajátja, az édes-savanyú ellentét harmonikus jelenléte pedig szavatolja, hogy ezer pálinka közül is felismeri a figyelmes kóstoló, hogy melyik az újfehértói fürtös…