Folytatjuk a hazai fürdőkultúra fejlődéséről szóló minisorozatunkat.

A XIX. században megalakuló, majd a későbbi években rohamos ütemben terjedő magyar vasútvonalak, valamint a polgárság vagyonosodása nagymértékben hozzájárultak a hazai turizmus és fürdőkultúra fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan az, hogy az orvostudomány felismerte a hazai gyógyvizekben rejlő egészségmegőrző lehetőséget, jelentősen fokozta az igényt a fürdőhelyek létrehozására.

A századfordulóra már számos fürdő nyitotta meg a kapuit, melyeknek bár a nagy része a trianoni egyezményt követően sajnos a határon túlra került, a lelkesedés a pihenési forma iránt nem csökkent. Gyorsan felfedezték a természetes vizekben, illetve a hegyvidékekben rejlő lehetőségeket, így fejlődésnek indult a falusi turizmus – elsők között említve – a Balaton és Velencei-tó környékén is.

A korabeli szóhasználatban egyébként a „fürdőzés” a hegyvidékek egészséges, hideg levegőjét is magába foglalta, így a dunántúli és észak-magyarországi hegységek forgalma a túraútvonalak szempontjából is fellendült. Persze a hegyi gyógyvizek is reflektorfénybe kerültek, hiszen ekkor nyitotta meg kapuit Bükfürdő is, de az Alföldön a hajdúszoboszlói termálvíz is hasonló népszerűségre tett szert. A pihenés általában heteket ölelt fel, főleg, ha orvosi javaslatra történt a fürdőbérletek kiváltása, sőt, előfordult, hogy az utókúrával együtt hónapos időtartamú pihenésről volt szó.

Természetesen a világháborúk jelentősen megviselték a hazai fürdőkultúrát, azonban a világégések után, a század második felében már újra elözönlötték a hazai és külföldi tömegek a strandokat és fürdőket. A turisták első számú célpontjai a balatoni és fővárosi régiók lettek; Budapest igazi fürdőváros lett, mely az elfoglalt városi polgárság számára is könnyen megközelíthető volt.

Az ezredfordulóhoz közeledve a gyógykúrák szerepe nem csökkent, viszont a kikapcsolódásra és szórakozásra is kezdtek hasonló hangsúlyt fektetni. A huszadik század végi ember már nem heteket töltött a fürdőkben, inkább hétvégéket, sőt, manapság is gyakoribbak az egynapos látogatások. Mindennek ellenére számos hazai fürdőközpont és strand megújult az utóbbi évtizedekben, s a népszerűségük töretlennek látszik.

Képek forrása: Fortepan.hu